Ma 2017. augusztus 23., szerda, Bence napja van. A Nap ma Váncsodon 5:40-kor kelt fel és 19:31-kor nyugodni tért. Mai születésnaposaink: Köves Szabolcs Miklósné és Molnár Petra.

Történelem | Váncsod.hu

Történelem

Váncsod legkorábbi említése 1213-ból való, amikor a Váradi Regestrum egy hatalmaskodási eset kapcsán tesz róla említést. Talán joggal feltételezzük, hogy a település már a XII. század második felében létrejöhetett. Váncsod, mely régen Vánsudnak és Vánchudnak is íratott, a hagyomány szerint hasonnevû birtokosáról kapta a nevét, maga a név talán török eredetû. Míg másutt a Wanchud, Vanhud alakok fordulnak elõ. A település a XIII. század végén Zolouch Szalók úr birtoka. A pápai tized szintúgy megemlékezik róla 1332-34-ben, amikor egy György nevû papja 12 garast fizetett a pápa részére.

A település, amely hajdan nem a mai helyén, hanem az ún. „Egyház sziget”-en állott, lakott helyként szerepel 1291/94-ben és 1332/37-ben is. Vanchod 1382-ben a Horváth, 1454-ben a Vancsodi, Vajai és a Dombárdi családok birtoka. 1552-ben 33 lakott portát mutatnak ki Váncsodon a dicalis conscriptiók.

A település lakossága a XVI. század második felében református hitre tért és ezzel megyénkben az elsõ között csatlakozott az új vallási irányzathoz. A falu ugyan átvészelte a XVI. század végén és a XVII. század elején dúló tizenötéves háború pusztítását, sõt hamarosan bizonyos fokú jólétnek is örvendett, azonban Várad eleste (1660) – vagy a felszabadító háborúk idején – bekövetkezett a község pusztulása. Az 1692-es összeírás szerint már lakatlan, elpusztult hely. 1722-ig nincsenek is adatok a községrõl, feltételezhetjük, hogy a kuruc idõkben is lakatlan volt, vagy pedig ismét a háborúk áldozatává vált.

A település 1731-ben pecsétnyomót készíttetett, mely a szilárd falusi közigazgatás kétségtelen bizonyítéka, azonban ennek lenyomatát, így a falu akkori címerképét sem ismerjük. Ellenben ismerjük az új, 1808-ban csináltatott pecsétnyomót. Ennek körirata a következõ: VANCSOD PETSET 1808. Benne a jobbágyfalvakra jellemzõ címerkép látható: a tojásdad alakú pajzsban heraldikailag jobbra ekevas, míg balra csoroszlya.

A település a múlt század közepén kis- és középnemesi családok birtokában volt. Az I. világháború 64, míg a II. világháború 46 áldozatot követelt a falutól. A két háború elesett katonai és polgári áldozatainak emlékére az önkormányzat 1993. május 30-án emlékmûvet avatott.

A II. világháború után megkezdõdött a tsz-szervezés idõszaka. 1949-ben már mûködött a Vörös Csillag Tsz, késõbb 1958-59-ben a Béke és az Aranykalász. Ezek a szövetkezetek biztosították a mezõgazdasági jellegû település lakóinak a megélhetést a néhány iparos és ingázó kivételével. Az ingázók fõleg a fõvárosba jártak az építõiparba és a MÁV-hoz dolgozni. A tsz-tagok télen eljártak fûteni Pestre. Ilyenkor a háztájiban az állatok gondozása az asszonyokra maradt.

Az egyébként szegény település életében az 1970-80-as években bizonyos fellendülés volt tapasztalható. A környéken bõvült a munkahelyek köre, így egyre kevesebben jártak el távolabbra dolgozni. 1970-ben a közigazgatási egyesítés során Váncsod székhelyközség lett, társközsége kereken 20 évig Mezõpeterd volt. Bár az 1990-es évek legelején itt is történtek kísérletek a helyi pártszervezetek létrehozására (SZDSZ, MDF, Kisgazda), de ma már egyetlen párt sem mûködik a településen.

A településen 1960-ig népességgyarapodás figyelhetõ meg. Mint a népszámlálási adatokból is kitûnik, a század elsõ felében tapasztalt kedvezõ demográfiai folyamat a század második felére, a visszájára fordult Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a háborút követõ évtizedekben, az országos viszonylatban gyengén iparosodott körzetbõl a jobb és biztosabb megélhetésért sokan a fõvárosba és annak a környékére költöztek.

A lakosság megoszlása korcsoport és nemek szerint (Forrás: KSH, 2011)

A településen élõ cigány lakosság száma 98 fõ, s ez a lakosság 7 %-ának felel meg. Egyéb kisebbség nincs, kisebbségi önkormányzat nem mûködik.

Településünkön a leggyakoribb családnevek: Tóth, Balogh, Zsiga, Bazsó, Mezei, Nagy, Fónyad, Kiss, Daróczi, Kalmár, Molnár, Mező, Kovács, Révész


2011. július 1-én jött létre a szomszédos Mezõpeterddel közös Váncsod - Mezõpeterd Körjegyzõség, ami 2012. december 31-én megszûnt. Helyét a Gáborjánnal kibõvült Váncsodi Közös Önkormányzati Hivatal vette át 2013. január 1-jétõl. 2015. január 1-től Mezőpeterd kivált a Váncsodi Közös Önkormányzati Hivatalból, így az Váncsod és Gáborján közigazgatásával működik tovább. 

 

Időjárás

Felhőkép

Eseménynaptár

Előző2017 augusztusKövetkező
H K Sz Cs P Sz V

1 2 3456
7 8 9 10111213
14 15 16 17181920
21 22 23 24252627
28 29 30 31


Statisztika

 Látogatók:
Ma: 2412
Összesen: 2103835

Oldal Letöltések:
Ma: 2412
Összesen: 2322885

Online látogatók:
Most: 2
Rekord: 167

Utolsó látogatás:
2017.08.23 22:07

Belépés

Felhasználónév:

Jelszó: Jegyezz meg!


Elfelejtett jelszó

© 2010 www.váncsod.hu, site by EZ-Web.hu